Gyakori kérdések

Télen nem hidegek a gyorsház­ak?


Kanadától Mexikóig az épületek több mint 90%-a favázas könnyűszerkezetes családi ház, tehát a - 40 fokos hidegtől a + 50 fokos forróságig megállják a helyüket. Észak-Európában is 90% feletti a könnyűszerkezetes házak aránya. További info: gyorsház

 

Mi a különbség a könnyűszerkezetes ház és a panelos családi ház között?


- a belső falelrendezés építés közben is variálható

- a helyszíni szerelésű könnyűszerkezetes ház akár 30%-kal olcsóbb lehet, mint a panelos készház. A kapcsolók, konnektorok, vízkiállások darabszáma, helye építés közben tetszőlegesen változtatható. (A panelosban még a gyártás előtt tudni kell.)

- belső ajtók, boltívek tetszés szerint elrendezhetők.

- stabilabb falcsatlakozás, több rögzítési pont a sarkokban

- a mi könnyűszerkezetes árunk tartalmazza az alapozást is!

 

Mi az az U érték?


Ez az érték határozza meg a fűtési energia felhasználását. Minél kisebb az értéke, annál jobb a hőszigetelés. Magyarországon a szabvány U=0,45 W/nm K családi ház esetén. Ha az U érték 0,3-0,2-0,1 körül mozog, elmondható hogy az adott épület hőszigetelése kiváló.

 

Mennyi gázt fogyaszt a könnyűszerkezetes családi ház? (fűtési tapasztalatok)


Megrendelőink tapasztalatai alapján egy 100 négyzetméteres családi ház 10-12 ezer Ft/hó gázfogyasztással üzemelhet alapkivitel esetén.(U=0,27) Saját tapasztalat szerint pedig 150 nm, extra hőszigetelés mellett az elmúlt két évben 1800 köbméter gáz fogyott, ami a mostani árak mellett is 8000 Ft/hó alatt maradt. Új téglaház esetén nem ritka az évi 3600 (!) köbméteres fogyasztás, ami 360.000 Ft működő kandallóval!

A gáz köbméterára a következő években duplázódni fog, felzárkózik a német piaci árhoz, tehát ezért is fontos megválasztani a ház anyagát és falvastagságát. A fűtés megtakarításból már a család nyári vakációja is kigazdálkodható, vagy fizesse ebből a banki részleteket!

 

Téves hiedelmek a fával, mint építőanyaggal kapcsolatban


A fa nem tartós építőanyag.

Ez nem igaz. Magyarországon is számos olyan, főként egyházi épület létezik, amelyeknek födémszerkezete több száz éves, gyakran középkori eredetű ácsmunka. Ha a cserépfedés ép, és nem éri eső a födémet, nem kell félni az anyag károsodásától. Megfelelő felületi kezelés esetén pedig a külső felületeken is évszázadokig állja az időt a fa, élő bizonyítékai ennek az ősi fatemplomok. De gondolhatunk a mocsaras talajra épített Velencére is, ahol a kora középkor óta állják az Adria menti hegyek fenyőiből készült cölöpmilliók a márványpaloták nyomását.

A faszerkezetes épület érzékeny a szélviharokra.

Ez sem igaz. Az általunk készített sűrű rácsszerkezet igen masszív és rugalmas kötést biztosít, amelyek minden, Európában előforduló szélviharnak könnyedén ellenállnak. A nálunk időnként tapasztalható orkánerejű szélviharok is legfeljebb a cserépfedésben okozhatnak kárt, illetve olyan, rendszerint szakszerűtlenül megépített vályogházakat tehetnek tönkre, ahol a tetőszerkezet és a födém között hiányzik a stabil kapcsolódás. Fokozott szélérzékenységről még a nagyméretű középületek rosszul méretezett lemezfedéseinél lehet szó.

A favázas készház tűzveszélyes.

Ez sem igaz. Szinte minden épület le tud égni (lásd Budapest Sportcsarnok, Rákóczi téri vásárcsarnok) - pedig ezek vasbeton, illetve acélszerkezetek voltak. Nincsen fa a panelházakban sem, tűzvédelmi szempontból mégis a legveszélyesebbnek számítanak. Az általunk épített családi házaknál különösen ügyelünk a tűzveszély kiiktatására: az elektromos vezetékhálózatot a legkorszerűbb szabványok alapján, a faszerkezettől elkülönítve vezetjük; a faanyagokat előzetesen, illetve a helyszínen ellátjuk gombaölő, illetve tűzmentesítő impregnálással, esetleges gondatlanságból eredő lakástűz esetén pedig a gipszkarton burkolatok is jelentős tűzvédelmet nyújtanak. A könnyűszerkezetes ház kitöltő hőszigetelése pedig éghetetlen!

A faépítkezésnek nincs hagyománya. Ez sem igaz. A történelmi Magyarország területén a fából gazdag vidékeken ősidők óta a fa a vezető építőanyag. Erdélyben és a Felvidéken ma is gyakran látni rönkházakat, sokszor szem elől rejtetten, vakolattal ellátva. Nyugat-Európa máig megcsodált ékességei a sokemeletes favázas városi lakóházak. És hát ne feledjük: a födém felett minden magastetős épület - a Mátyás-templomtól az Országházig - favázas.


Faszerkezetes építkezés a modern korban

A mai értelemben vett könnyűszerkezetes készházak paradicsoma Észak-Amerika. Ott - a nagyvárosok központjait leszámítva - majdnem egyeduralkodó az általunk is alkalmazott technológia. A XX. század legnagyobb amerikai építésze, Frank Lloyd Wright a harmincas-negyvenes években számos favázas villát tervezett, amelyek kiváló állapotban vannak ma is. Ezek ráadásul rendszerint lapostetősek, a legtöbb esetben a külső felületen is faburkolattal.
Aki emlékeiben felidéz egy-egy amerikai családi mozit, alighanem vágyakozva gondol a gondozott kertvárosi utcákra, a gondosan nyírt pázsitra - no és a szebbnél szebb családi házakra. Nos, ezek azok a bizonyos faházak, amelyek a jómódú amerikai középosztály álmaiban élnek, és amelyekért hajlandóak évtizedekre eladósodni...
Vannak olyan városok is az USA-ban - a legismertebb San Francisco -, ahol a könnyűszerkezetes, gyorsház­ak a belvárosi utcákon is jelen vannak. A város híres meredek utcái mentén több ezer, három-négy emeletes, kizárólag fából épült lakóház áll, fából faragott homlokzatokkal, faragott oromdíszekkel. Többemeletes favázas gyorsház­ak ma is szép számmal épülnek arrafelé.
A Palmex Kft. által is alkalmazott technológia Európa északi felén is rendkívül népszerű. A fában gazdag Skandináv országokban az úgynevezett kanadai könnyűszerkezetes gyorsház rendszer a legelterjedtebb családiház-építési mód.
A kortárs építészet is felfedezte a fát, mint a kreativitásnak tág teret nyújtó építőanyagot. Nyaralók, családi házak a mai kor legismertebb építészeinek keze alól is gyakran kerülnek ki igényes és rafinált faszerkezeteket alkalmazva.