Szentiváni álom

A nyolcvanas években Pilisszentiván egy fővárosi szemében amolyan "világvégi" településnek számított, ahová már kék busz sem jár. Manapság már a budapesti agglomeráció szerves része. A két szomszédos településsel, Solymárral és Pilisvörösvárral több tízezres elővárost alkotnak, kiváló kereskedelmi ellátottsággal. A közlekedésre sem lehet panasz: a vasútnak manapság nem kedvező időben errefelé vadonatúj csuklós motorvonatok járnak, alig félórányi közelségbe hozva Budapest belvárosát. A szűkös közúti lehetőségek egyelőre kevésbé fényesek.

Az errefelé elképesztő mértékben növekedő gépjárműforgalomra jellemző, hogy a most bemutatásra kerülő szentiváni családiház a nem is olyan régen még csendes falusi főutcán áll. Ott, ahol most a település közepén már jelzőlámpa segíti a forgalmat. Bizony, aki a főváros közelében vágyik vidéki életre, annak az ide kinyúló urbanizációs csápokkal is meg kell békélnie. Az egyébként idillien békés kert közepén álló vadonatúj ház szomszédságában éppen úgy található modern raktárépület, mint háromemeletes társasházak - a közelség ellenére a szomszédváros, Vörösvár területén.

Ma már hozzászokhattunk, hogy egy-egy bevásárlóközpont vagy sokemeletes irodaház néhány hónap alatt eléri a szerkezetkész állapotot. Ami ezeknél a monstrumoknál az előre gyártott vasbeton elem, az a családi háznál a könnyűszerkezetes, rendszerint favázas építési mód. Sokakat, akik láttak már ilyen házat épülni, megragadta az a tisztaság, átláthatóság, no és nem utolsósorban gyorsaság, ami ezt a technológiát jellemzi. Habár a ház tulajdonosa korábban téglaházban élt, mégis a könnyűszerkezetes építkezést választotta. Részint, mert elhatározta, hogy az első kapavágást követően három hónap múlva szeretne családjával új otthonába költözni, részint pedig, mert talált egy jó hírű építési vállalkozót, akinek az úgynevezett kanadai típusú házak építése a specialitása. No és persze akit korábbi megbízói precízségéért, megbízhatóságáért dicsértek. A telektulajdonos nem tartozott azok közé, akik minden fenntartás nélkül elhiszik a gyakran gyanúsan alacsony árakat, de nem feltétlenül kívánta megfizetni valamely híresebb építési vállalkozó magasabb tarifáit sem. Így esett a választása egy majd két évtizede az építőiparban dolgozó szakember cégére. Az építtető - nem utolsó sorban azért, mert látta a vállalkozó saját, hasonló házát - bízott a jó minőségben, és nem is csalatkozott. Ahogyan azt eltervezte, tavaly karácsonykor beköltözött új otthonába, elégedetten körülnézett, bekapcsolta a kazánt, majd várta a fűtésszámlát. A részleges padlófűtéssel kombinált radiátoros cirkórendszer mindössze 6-8 ezer forintnyi havi házmennyiséget fogyasztott a téli hónapokban. Ez még egy kivételesen enyhe télen is figyelemre méltó, számításba véve azt is, hogy a városiasodás ellenére a pilisi településeken telente azért ma is néhány fokkal alacsonyabb az átlaghőmérséklet, mint Budapest belső területein.